A JELENLÉT MŰHELY Egyesület közgyűlése alapszabályát a következőkben állapítja meg:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1.§ Az egyesület neve: "JELENLÉT MŰHELY" Egyesület
2.§ Az egyesület székhelye: H-4031 Debrecen, Derék u. 247. I/3
3.§ Az egyesület működése kiterjed az ország egész területére.
4.§ Az egyesület működési időtartama határozatlan.
5.§ Az egyesület közhasznú szervezetként – az 1997. évi CLVI. törvény 3.§ szerint működik.
6.§ Az egyesület önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az egyesület jogi személy.
7.§ Az egyesület törvényességi felügyeletét a Fővárosi Főügyészség látja el.
II. fejezet
Az egyesület célja és feladatai
8.§ (1) Az egyesület főbb közhasznú tevékenységi körei az 1997. évi CLVI. Törvény 26. § c) alapján:
1. egészségmegőrzés, betegségmegelőző, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység.
4. nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.
5. kulturális tevékenység.
11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
20. közhasznú szervezetek számára biztosított, csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások.
(2) Az egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát szórólapokon, szakfolyóiratokban és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja.
9.§ (1) Az egyesület alapvetően kulturális értékteremtő, értékközvetítő és értékmegőrző céllal alakult meg, amely cél különös hangsúllyal, de nem kizárólagos jelleggel irányul keresztény ifjúsági kezdeményezések felkarolására. (2) Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.
10.§ Az egyesület célja megvalósítása érdekében:
a) Támogatja olyan művészeti alkotóműhelyek létrehozását és működését („Láthatatlan színház”), amelyek az egyesület céljának megvalósítását elősegítik.
b) Olyan szemináriumokat, tréningeket, valamint terápiás jellegű foglalkozásokat szervez (elsősorban a „Láthatatlan színház” módszerének alapján), amelyek elősegítik az emberben lévő alapvető értékek és készségek kimunkálását és tudatosítását, továbbá a mediáció hatékonyságát, illetve a foglalkozásokon résztevők egymás közti kommunikációjának fejlesztését, mélyítését és gazdagítását.
c) Művelődés-szervezési tevékenységet folytat, amelynek keretében elősegíti kiadványok megjelentetését, előadások megrendezését, valamint filmek elkészítését. Mindezeken túl különböző kulturális és szakmai programokat szervez.
d) A művészet területén segíti olyan fiatalok készségeinek kibontakoztatását, akik hátrányos helyzetben nevelkedtek.
e) Az egyesület tárgyi és működési feltételeit biztosítja.
11.§ (1) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
(2) Az egyesület tevékenysége pártsemleges, pártoktól nem kap támogatást, nem állít, és nem támogat országgyűlési, megyei, városi képviselőjelöltet.
III. fejezet
Az egyesület vagyona és gazdálkodása
12.§ Az egyesület vagyona a tagdíjakból, természetes- és jogi személyek felajánlásaiból, közhasznú céljai elérésének érdekében kifejtett gazdasági tevékenységből, valamint pályázati úton elnyert pénzeszközökből származik.
13.§ (1) Az egyesület közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, kizárólag másodlagos jelleggel vállalkozói tevékenységet is folytat.
(2) Ezen tevékenységeket közhasznú céljait nem veszélyeztetve végzi.
(3) Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az ezen okiratban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.
14.§ (1) Az egyesület vagyonával, gazdálkodásával és tagdíjával kapcsolatos feladatok ellátásának joga az elnökség hatáskörébe tartozik.
(2) Az egyesület munkavállalóinak (munkatársainak) körét és munkaköri leírását a közgyűlés hagyja jóvá, a munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett feladatok körére a Szervezeti és Működési Szabályzat ide vonatkozó paragrafusai az irányadók.
15.§ (1) Az egyesület vagyona az alapszabályban meghatározott közhasznú célra használható.
(2) Az egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
IV. fejezet
Az egyesület tagsága
16.§ (1) Az egyesület tagja lehet bármely olyan természetes és jogi személy, aki elfogadja az egyesület alapszabályában foglaltakat, kötelezettséget vállal a közhasznú egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére, valamint írásos belépési nyilatkozatot tesz.
(2) Az egyesületben a nem magánszemély tagok jogaikat képviselőjük útján gyakorolhatják.
17.§ (1) A tagsági viszony keletkezésére vonatkozó eljárás a jelentkező írásbeli felvételi kérelmével indul, melyet az egyesület székhelyére kell benyújtani.
(2) A kérelemben a jelentkezőnek nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület Alapszabályát ismeri és céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.
(3) A tagfelvételi kérelem elbírálása az elnökség hatáskörébe tartozik.
(4) A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a felvételt kérő panasszal fordulhat az egyesület közgyűléséhez.
18.§ Az egyesület tagjairól nyilvántartást vezet.
19.§ Az egyesület tagjának joga:
a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;
b) szavazati joggal rendelkezik;
c) egyesületi tisztségviselőket választhat, és ő maga is választható;
d) igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait;
e) javaslatot tehet, és véleményt mondhat az egyesület minden ügyében.
20.§ Az egyesület tagjának kötelessége:
a) az egyesület céljának megvalósításában közreműködni;
b) az egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani;
c) az egyesület alapszabályát, belső szabályzatait, valamint az egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani;
d) vállalt tisztségének és feladatkörének maradéktalanul eleget tenni;
e) a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni.
21.§ (1) Az egyesület tagsági viszonya megszűnik:
a) a tag kilépésével, a kilépés írásban rögzített bejelentésének időpontjától;
b) a tag kizárásával, a kizárást kimondó elnökségi határozat elfogadásának napján;
c) a tag halálával, a halála napján.
(2) A tag egyesülettel szemben tanúsított etikátlan magatartása az egyesületből való kizárását vonja maga után.
(3) A kizárást kimondó elnökségi határozatban érintett egyesületi tag a határozat kézhezvételétől számított 15. napon belül panasszal fordulhat az egyesület közgyűléséhez.
V. fejezet
Az egyesület szervezete és működése
22.§ (1) Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége.
(2) Az egyesület operatív, legfőbb ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség, amely az elnök, titkár és gazdasági ügyvivőből áll.
(3) Amennyiben az egyesület éves bevétele az ötmillió forintot meghaladja, az 1997. évi CLVI. törvény alapján a közgyűlés Felügyelő Bizottságot választ.
23.§ A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása, jóváhagyása és módosítása;
b) az éves költségvetés elfogadása;
c) az elnökség éves beszámolójának elfogadása;
d) a közhasznúsági jelentés elfogadása;
e) az elnökség tagjainak megválasztása vagy felmentése;
f) a tisztségviselők, az ügyintéző és képviselő szervek megválasztása;
g) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása;
h) az elnök/titkár/gazdasági ügyvivő, valamint a projekt és programfelelősök évi beszámolójának elfogadása;
i) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása;
j) az egyesület Szervezeti és Működési Szabályának elfogadása;
k) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
24.§ (1) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlés ülései nyilvánosak.
(2) A közgyűlés összehívása az elnökség által történik, írásbeli értesítéssel és a napirendi pontok megjelölésével, oly módon, hogy azt a tagok a tervezett közgyűlés időpontja előtt legalább 10 nappal kézhez kapják.
(3) A közgyűlés összehívását az elnökséghez benyújtott írásbeli kérelemmel, és az ok megjelölésével a tagok egyharmada is kezdeményezheti. A közgyűlés összehívásáról az elnökség dönt.
(4) Az elnökségnek kötelessége összehívni a közgyűlést, ha azt a tagok fele írásban, az ok megjelölésével kérelmezi.
25.§ (1) Az Elnökség az egyesület legfőbb ügyintéző és képviseleti szerve, mely szervezi, irányítja a szervezet munkáját, munkájáról a közgyűlést rendszeresen tájékoztatja, és jelentősebb kérdésekben köteles a közgyűlés álláspontját kikérni.
(2) Az elnökség három főből áll (elnök, titkár és gazdasági ügyvivő), akiket a közgyűlés nyílt szavazással három évre választ.
(3) Bármelyik jelölt, vagy a közgyűlés jelenlévő tagjainak többsége a tisztségviselők megválasztása során titkos szavazást kérhet. Ennek rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
26.§ (1) Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább évente négyszer össze kell hívni.
(2) Az elnökség ülései nyilvánosak.
(3) Az elnökség összehívását az elnök, illetve bármelyik elnökségi tag kezdeményezheti az elnökség többi tagjának írásbeli, vagy elektronikus úton történő értesítésével és a napirendi pontok megjelölésével.
(4) Az elnökségi ülés meghívója a tervezett ülés időpontja előtt legalább egy héttel elküldendő.
27.§. (1) A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a közgyűlésnek felel.
(2) Létrehozása esetén a Felügyelő Bizottság 3 tagját a Közgyűlés választja meg. Elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.
(3) Létrehozása esetén üléseinek és határozathozatalának rendjét és az összeférhetetlenségi szabályokat a törvényi szabályozás figyelembe vételével a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
VI. fejezet
Határozathozatal
28.§ (1) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elnökségnek új közgyűlést kell összehívnia.
(2) Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökség minden tagja jelen van.
(3) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt kérdések eldöntéséhez a közgyűlésen jelen lévő tagok kétharmadának érvényes szavazata szükséges. Az egyéb ügyekben a közgyűlés jelenlévő tagjai egyszerű szótöbbséggel döntenek, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) Az elnökségi ülés ügydöntő szavazati aránya a szótöbbség.
(5) A közgyűlés és az elnökségi ülések nyílt szavazással határoznak. Személyi kérdések esetén titkos szavazás is kérhető. Ennek rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
29.§ (1) Mind a közgyűlés, mind az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(2) Az elnökség tagjaira vonatkoznak továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI törvény 9. § (1)-(2) bekezdései az összeférhetetlenség szabályairól.
30.§ (1) A közgyűlés és az elnökség döntéseinek érintettekkel való közlésének módja személyesen és írásban vagy tértivevényes postai küldeménnyel történik.
(2) A személyesen és írásban történő közlés oly módon történik igazolhatóan, hogy az érintett személy a dokumentum egyesületi nyilvántartásba kerülő példányát a következő módon saját kezűleg írja alá: „Tudomásul vettem: ……. (olvasható név és az aláírás dátuma)”.
31.§ (1) Mind a közgyűlés, mind az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
(2) Az elnök határozati könyvet vezet, amelyben minden egyesülettel kapcsolatos döntés és intézkedés nyilván van tartva. Az egyéb hivatalos iratokat külön dossziéban kell tárolni az egyesület székhelyén.
(3) A határozati könyvben a közgyűlés és az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya – amennyiben megállapítható személyek szerint is – nyilván van tartva.
32.§ A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet
(4) Ezen iratokba való betekintést az elnök szóbeli vagy írásbeli megkeresésével maga az egyesület vezetője engedélyezi. Az iratokba való betekintés a székhelyen történik, és a megkeresést követő egy héten belül az elnöknek ezt lehetővé kell tennie.
33.§ (1) A közgyűlés és az elnökség döntéseinek nyilvánosságra hozatali módja a mindenkori egyesületi honlapon vagy helyi és országos sajtóorgánumokon keresztül történik, a döntéseket követő 30 napon belül.
(2) A közhasznú szervezet működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát az egyesület interneten keresztül, a mindenkori egyesületi honlapon, vagy szórólapokon, vagy sajtón keresztül biztosítja.
VII. fejezet
Képviselet, hatáskörök
34.§ Az elnök az elnökség tagja, aki ellátja az egyesület képviseletét, és irányítja az elnökség munkáját. Jogai és kötelességei:
a) a közgyűlést bármikor összehívhatja;
b) a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja;
c) a kiadások számláit ellenőrzi;
d) megbízólevelet ad ki a pénzügyek intézéséhez;
e) harmadik személyekkel való szerződések megkötése;
f) a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie;
g) a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell;
h) az egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése;
i) egyéb jogok és kötelességek, amelyeket a Szervezeti és Működési Szabályzat határoz meg.
35.§ A titkár az elnökség tagja, aki ellátja az egyesület képviseletét, végzi és irányítja az egyesület adminisztratív feladatait. Jogai és kötelességei:
a) az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt; az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a közgyűlés hozzájárulása is szükséges;
b) az egyesület teljes adminisztrációjának ellenőrzése
c) jogi és pályázati ügyek felügyelete;
d) kapcsolattartás más civil és szakmai szervezetekkel;
e) mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése;
f) az egyesület PR tevékenységének felügyelete;
g) egyéb jogok és kötelességek, amelyeket a Szervezeti és Működési Szabályzat határoz meg.
36.§ A gazdasági ügyvivő az elnökség tagja, aki ellátja az egyesület képviseletét, végzi az egyesület gazdasági ügyeivel kapcsolatos feladatait. Jogai és kötelességei:
a) az egyesület pénzállományának kezelése;
b) a számlák kezelése és nyilvántartása;
c) a pénztárkönyv vezetése;
d) a számlák hitelességének ellenőrzése;
e) pályázatok és egyéb projektek költségvetésének elkészítése, illetve az ehhez kapcsolódó pénzügyek felügyelete.
f) egyéb jogok és kötelességek, amelyeket a Szervezeti és Működési Szabályzat határoz meg.
37.§ Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez két elnökségi tag együttes aláírása szükséges. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök akadályoztatása esetén szükséges az elnök írásbeli hozzájárulása.
38.§ (1) Az elnökség jogosult szakmai feladatok ellátására – a közgyűlés tájékoztatásának kötelezettsége mellett – programfelelősöket és projektfelelősöket kinevezni.
(2) A programfelelősök és projektfelelősök feladataikat tagsági viszonyuk keretében látják el.
(3) Az elnök által javasolt programfelelős személyéről az elnökség dönt.
(4) A programfelelős és projektfelelős feladatait, hatáskörét, megbízatásának időtartamát – a kinevezett programfelelőssel egyetértésben – az érintettel egyetértésben az elnökség határozza meg.
(5) A programfelelősök és projektfelelősökkel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
VIII. fejezet
Az egyesület megszűnése
39.§ Az egyesület megszűnik, ha:
a) feloszlását a közgyűlés kimondja;
b) más társadalmi szervezettel való egyesülését a közgyűlés kimondja;
c) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
40.§ Az egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról a közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni.
IX. fejezet
Záró rendelkezések
41.§ Az alapszabály által nem érintett kérdésekben az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata, a Polgári törvénykönyv ide vonatkozó paragrafusai, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadóak.
42.§ Az alapszabályt a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva az egyesület közgyűlésén megszavazta és elfogadta.
Debrecen, 2009. november 22.